Stephan Oesterreicher vagyok, a Mypalmleaf alapítója, és ma a Mypalmleaf történetének rövid változatát szeretném elmesélni. A részletes verzió valószínűleg több kötetnyi könyvet töltene meg, de megpróbálom röviden összefoglalni.
1984 nyarán születtem Stuttgart mellett, Németország délnyugati részén, és ott nőttem fel nagyon védett körülmények között. Élveztem a természet közelségét, de már korán megszerettem az utazást is, ami nagyrészt a szüleimnek köszönhető, akik korán megmutatták nekem a világot. Lázadó tinédzserként magam is elkezdtem felfedezni Európát, és 18 évesen, még az iskola alatt megalapítottam az első kis cégemet. Később eladtam, de a márka ma is létezik. Amikor először kerültem kapcsolatba a meditációval és a jógával, azonnal felkeltette az érdeklődésemet, és megértettem, hogy a tiszta elme a legmélyebb élményeket hozhatja.
Bár a szüleim gyakran próbáltak rábeszélni, hogy tanuljak egyetemen, szerencsére hagyták, hogy a saját utamat járjam, amiért nagyon hálás vagyok. Mert tudtam, hogy amit meg akarok tanulni, azt nem lehet megtalálni egyetlen egyetemen vagy hagyományos szakmában sem. Így hát elkezdtem a keresést. 2004 nyarán, nem sokkal az érettségi után eljött az idő, és egy egyirányú jeggyel Indiába repültem. Egy teljesen új világ nyílt meg előttem. India varázsa és a találkozások a Himalájában élő szerzetesekkel vagy a Gangesz partján élő jógikkal felébresztették bennem a vágyat, hogy teljesen a spiritualitás tanulmányozásának és az élet értelmének keresésének szenteljem magam. És ezt meg is tettem. Teljes szívemből.
Egy keresés, amely a világ legvarázslatosabb helyeihez vezetett. Amely során több mint 60 országba utaztam, és minden vallás és hagyomány mestereitől és tudósaitól tanulhattam. A bölcsesség és a fény őrzőitől. A szeretet és a tudatosság forrásai. Mélyen hálás vagyok nekik. Sok könyvet írhatnék ezekről a találkozásokról. Mélyen formáltak engem, és bátorságot adtak ahhoz, hogy ennek az útnak szenteljem magam.
Egy mély felismerés határozta meg ezeket a tapasztalatokat, és sokan megtestesítették ezeket a mestereket. Az a felismerés, hogy minden út, hagyomány és vallás ugyanabból a végtelen fény és szeretet forrásából ered, és ugyanahhoz a tapasztalathoz vezet.
Ennek az élménynek sokféle árnyalata lehet, és a különböző kultúrákban egészen másképp nézhet ki. Lényegében azonban egy: egy tudatosság, egy szeretet, amely mindannyiunkat összeköt.
Hogy ezt egyre mélyebben megtapasztaljam és megértsem, buddhista szerzetesektől, hindu jógiktól, keresztény misztikusoktól, iszlám szufiktól, sámánoktól és a hagyományos vallásokon túli mesterektől tanultam.
Ez lobbantotta fel bennem a meditáció iránti szeretetet, amiért különösen hálás vagyok Sahajananda tanítómnak, aki egész életével megtestesíti a meditációt, és mélyen inspirált engem.
Ez vezetett oda, hogy összesen majdnem 500 napot töltöttem elvonulásokon, ahol teljesen a meditációnak szenteltem magam, hogy felfedezzem a tudatosságot és az élet mélyebb dimenzióit.
Mélyen hálás vagyok ezekért a tapasztalatokért, amelyek egyre világosabbá tették számomra, hogy az én feladatom, hogy segítsek más embereknek megtalálni a bennük rejlő spirituális gyöngyöket.
Miközben ezeket a sorokat írom,
Újra tudatára ébredek annak, hogy mennyire hálás vagyok ezért az életért és minden lehetőségért, ami megadatott nekem.
Hálás vagyok, hogy megvolt a belső és külső szabadságom, hogy ennek az útnak szenteljem magam.
Miután 2004 és 2010 között Ázsiában töltöttem a legtöbb időt, 2010-ben jöttem először Peruba, ami fontos fejezetet jelentett az életemben.
Itt kezdtem el lassan a „diák” szerepből a tanítás és a projektek megvalósítása felé mozdulni, ami kezdetben nem volt mindig könnyű.
Egy nap találtam egy gyönyörű nagy házat kiadónak az inkák Szent Völgyében, és rögtön eldöntöttem, hogy „ásramot” csinálok belőle.
Mindenki számára ingyenes volt a szállás, az étkezés, a jóga és a meditációs oktatás. Az üzleti modellem a következő mottón alapult: „Isten majd valahogy gondoskodik rólunk”.
Nos… néhány hónapig egy álom vált valóra.
Aztán… valószínűleg kitalálhatjátok… be kellett zárnom, mert nem tudtam tovább fizetni a bérleti díjat. Fájdalmas tapasztalat, ami sok mindenre megtanított.
Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy fontos az üzleti és szervezetfejlesztéssel foglalkozni, hogy a projektek, amelyeket a világba akarok vinni, fenntarthatóak legyenek.
Így hát autodidaktaként kezdtem tanulni, és sok mindent magam tanítottam meg, vagy tanultam tapasztalatokból, beszélgetésekből, könyvekből, videókból stb.
Sok lehetőségem volt ezt alkalmazni, mivel építettem egy másik meditációs központot az inkák szent völgyében, Peruban, valamint egy másik ideiglenes központot, ahol minden hónapban háromnapos csendes meditációs elvonulást tartottak.
Teliholdkor. Egy szigeten. A Titicaca-tóban. 4000 méteres magasságban. Évezredes templomok közelében. Egy igazán varázslatos hely, amely mélyen formált engem is.
Itt kaptam az inspirációt, hogy technológiával és innovációval foglalkozzak, ami a kaliforniai Szilícium-völgybe vitt, ahol többek között meditációs workshopokat tartottam mesterséges intelligencia-orientált projektekhez.
Így jött létre a Conscious Innovation Lab, a Mypalmleaf anyavállalata, amely egy saját történet…
Láthatod, hogy Mypalmleafnek hosszú története van…
Először 2009-ben látogattam meg egy pálmalevél-könyvtárat Indiában.
Az én pálmalevelemet akkoriban nem találták meg. Ennek ellenére a hely és az egész folyamat annyira hitelesnek tűnt, hogy nem tudtam elfelejteni.
És aztán sok évvel később…
2020 őszén történt, életem nehéz szakaszában voltam, mint sokan mások a Covid-korszakban. Nehéz szakításon mentem keresztül, a perui projektjeim a Covid miatt szüneteltek, és már nem éreztem és nem láttam az utamat.
Depressziósan és céltalanul látogattam meg a szüleimet, amikor egy reggel felébredtem…
És volt egy kristálytiszta felismerése:
„A pálmalevelek! Meg kell találnom a pálmalevelemet.” A gondolat olyan erős volt, hogy még félálomban rákerestem a Google-ra, és találtam egy szolgáltatót, aki ugyanazt a munkát végezte, mint mi ma, vagyis segített az embereknek megtalálni a pálmalevelüket. Azonnal lefoglaltam egy időpontot!
Aztán néhány héttel később eljött az idő.
Belgiumban voltam, egy újabb 10 napos Vipassana meditációs elvonuláson készültem részt venni. Ezeken az elvonulásokon minden praktikus dologról gondoskodnak, és reggel 4-től este 9-ig a meditációnak szentelheted magad. Azért voltam ott, mert úgy éreztem, hogy az elvonulás segíteni fog visszatalálni a belső tisztasághoz. És így is lett, de másképp, mint vártam.
Mert éppen az elvonulás kezdete előtt érkezett el a tenyérlevél-olvasásom pillanata. A meditációs központ előtti kocsimban ülve, az első tenyérlevél-olvasásom a tenyérlevél-könyvtárral történt.
Csodálatos élmény volt, amit teljesen magamba szívtam. Bár néha nehéz volt megérteni az erős indiai akcentust (ma már sokkal könnyebb nekem). Éreztem, hogy ezek a bölcs szavak szilárd belső útmutatást adtak nekem.
Nem csak az volt, amit a fordító mondott, hanem a belső vezetés érzése is egyre erősebbé vált.
Hosszú felolvasás volt, tele részletekkel, amelyekre nem tudtam teljesen emlékezni, de szerencsére kaptam egy felvételt is. Azonban csak hetekkel később hallgattam meg, mert a felolvasás végén a Vipassana elvonulásról jöttek az emberek, hogy elmondják, hogy most kell jönnöm, mert a kapu bezárul.
Így tökéletesen illeszkedett, és az olvasásból egyenesen a csendbe mentem, és a következő 10 napot meditációval töltöttem.
Ez a meditációs idő nagyon mély volt, és nem csak erős kapcsolatot éreztem a Rishikkel, a pálmalevelek szerzőivel, hanem egyértelmű hívást is, hogy a pálmalevelekkel dolgozzak, és segítsek másoknak megtalálni a saját pálmalevelüket.
És ezért olvasod most ezeket a sorokat 🙂 .
Erre is többször utaltak az olvasmányaim során. Bár a „pálmalevelek” szó nem került konkrétan említésre, a Mypalmleaf-el való jelenlegi munkámat nagyon jól leírták.
Amikor 10 nap után elhagytam a meditációs elvonulást, újra tisztábban láttam és éreztem az utamat, és tudtam, hogy többet kell tanulnom a pálmalevelekről.
Így hát elkezdtem mindent elolvasni a pálmalevél-könyvtárakról, amit csak találtam, kapcsolatba léptem olyan emberekkel, akik dolgoztak velük, beszélgettem velük, és egyre inkább úgy éreztem, hogy az én feladatom, hogy meséljek az embereknek a pálmalevelekről.
Észrevettem azonban, hogy az akkori németországi környezetemben nehéz volt teljesen erre koncentrálnom, ezért spontán Törökországba repültem, és kibéreltem egy szobát a tenger mellett egy kisvárosban a Földközi-tenger partján.
Érdekes módon közvetlenül egy ősi Apolló-templom mellett állt, a görög isten, aki többek között szimbolikusan a jövő megjóslásáért is felel.
Ott elmélyültem a pálmalevelek belső és külső kutatásában, és elkezdtem segíteni az első barátoknak abban, hogy megtalálják a saját pálmalevelüket.
Ez idő alatt azonban a törökországi politikai hangulat is sötétebbé vált.
Hosszú zárlatok voltak, amelyek azonban nem vonatkoztak a külföldiekre, így néha egyedül sétáltam a város üres utcáin, és elgondolkodtam a világ őrültségén.
Egyre világosabbá vált számomra, hogy el kell hagynom Törökországot, és Mexikóba kell utaznom, hogy találkozzam Sahajananda tanítómmal és meglátogassam a Hridaya Jóga Iskolát. Ugyanakkor éreztem a kollektív félelmet is, mivel ebben az időben csak néhány repülőjárat volt, és a világ még mindig szilárdan a Covid szorításában volt.
Magam is úgy éreztem, hogy megrekedtem és megbénított a félelem. Aztán egy szerdai napon…
A tenyérlevél-olvasásomban azt ajánlották, hogy minden szerda este végezzek el egy bizonyos szertartást, amit mindig nagyon lelkiismeretesen meg is tettem.
Aztán egy szerda este, nem sokkal éjfél előtt, miután elvégeztem a tenyérlevél-olvasásban ajánlott szertartást, hirtelen megváltozott a lelkiállapotom. A félelem elmúlt, és egyértelmű késztetést kaptam arra, hogy Mexikóba utazzak. Rögtön ezután lefoglaltam a repülőjegyet. Kevesebb mint 48 órával később már egy repülőn ültem, amely Törökországból Mexikóba repült.
Furcsa utazás volt ez egy furcsa időben. De mégis helyesnek éreztem, és Mexikó tárt karokkal fogadott.
Ott érkeztem meg a Hridaya jógaiskolába, a csendes-óceáni partvidék kis falujába, Mazunte-ba, amely tökéletes hely volt arra, hogy a pálmalevelekkel való munkának szenteljem magam.
A félelemmel teli őrült világban ez egy kis oázis volt, ahol bátor emberek gyűltek össze a világ minden tájáról, hogy spirituális fejlődésüknek és egy jobb világ víziójának szenteljék magukat.
Így részt vehettem a reggeli csoportos meditáción, mielőtt leültem volna a Csendes-óceánra néző íróasztalomhoz, hogy a Mypalmleafon dolgozzak.
Tökéletes hely volt arra is, hogy olyan emberekkel találkozzunk, akiket érdekelnek a pálmalevél könyvtárak, és akik szívesen dolgoznának egy ilyen projektben.
Így tudtam felvenni az első részmunkaidős „alkalmazottaimat”, akik kezdetben barátok voltak, akiket izgatottan várták a Mypalmleaf projektet. A mai napig hálás vagyok mindegyiküknek, akik segítettek a Mypalmleaf kis, zsenge növényének növekedni azokban az első napokban, hetekben, hónapokban és években.
Persze, jó érzés ma a csodálatosan növekvő Mypalmleaf szervezet alapítójának lenni.
Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy egyedül nem tudtam volna megcsinálni, és hogy a mi csodálatos csapatunk „mi” kellett ahhoz, hogy megosszuk a világgal a pálmalevelek kincseit. Jó móka a kamera előtt állni, de a Mypalmleaf legfontosabb emberei valójában azok, akik a színfalak mögött állnak (köszönöm Quetzalnak és Akiladevinek és az összes csodálatos fordítónak).
Ez azonban nem csak Mazuntén történt. Sok utazásom révén nagyon globális hálózatom van, és mintha varázsütésre, hirtelen új és régi kapcsolatok alakultak ki olyan emberekkel, akik szintén elhivatottságot éreztek a pálmalevél-könyvtárakkal való munkára.
Így a kezdetektől fogva a világ minden tájáról érkeztek hozzánk emberek.
Így a mai napig már több mint 3000 embernek segítettünk több mint 60 országból, 9 különböző nyelven megtalálni és elolvasni a tenyérlevelüket.
Miután néhány hónapig dolgoztam a pálmalevél könyvtárral, 2021 végén látogathattam meg először.
Nem volt könnyű eljutni Indiába, de végül kaptam egy üzleti vízumot, és jó barátommal és kollégámmal, Marina Zakharovával, a Mypalmleaf Russia munkatársával együtt meglátogattam a pálmalevél könyvtárat Dél-Indiában.
Vezetője, Shyam, ma már nemcsak jó barátunk, hanem nagyszerű idegenvezető is, aki sok varázslatos helyet mutatott nekünk, és akivel először vállalkoztunk a Navagraha zarándoklatra, amely mára már egy kis Mypalmleaf hagyományává vált.
A 9 Navagraha-templomot a 9 bolygó egyikének szentelték.
Sok csodálatos templomot, pálmalevélkönyvtárat, régi mesterek sírjait látogattuk meg, és elmerültünk a fénylő gyógyító rituálék világában, amelyeket a pálmalevélkönyvtárakban is gyakran ajánlottak.
Jó volt mindezt a helyszínen megtapasztalni, és jó volt az is, hogy időt hoztunk magunkkal, és több hónapra teljesen el tudtunk merülni a pálmalevél könyvtárak világában.
Ez az idő még inkább elmélyítette a pálmalevelekbe vetett bizalmamat, mivel kezdetben én is szkeptikus voltam, ami mostanra a pálmalevelekkel kapcsolatos sok közvetlen tapasztalat révén mély bizalomra változott.
És ez ma is így van. Sok csodálatos fejezettel később.
2024 februárjában, amikor ezeket a sorokat írom a gyönyörű Balin.
Most töltöttem 2 intenzív hónapot Indiában, ahol néhány jó barátommal, a „Mypalmleaf kollégáimmal” együtt újabb Navagraha zarándoklaton vettem részt, és többször meglátogattam a pálmalevél könyvtárakat.
A Mypalmleaf az elmúlt évek során egy kicsi, de finom, professzionális, globális szervezetté nőtte ki magát, amelyhez közel 40 ember járul hozzá rendszeresen.
Az életem sok mindenben megváltozott, de lényegében még mindig ugyanaz.
Mégis, az élet iránti mélységes szeretetem és az igazi természetünk felébresztése a legmélyebb motivációm, amelynek az életemet szentelem.
Ezt professzionális, fenntartható struktúrákkal kombinálni, és a pálmalevél-olvasással egyedülálló szolgáltatást nyújtani nagyon kielégít.
És ha egyszer úgy érzed, hogy hívást érzel, hogy megtaláld a pálmalevelet, mi a Mypalmleaf-nél nagyon szívesen elkísérünk a pálmalevelekkel együtt az útra. Ez a mi feladatunk, amit szívesen és szívből teszünk.
Hamarosan találkozunk
Stephan
Aarif, Abhilash, Aimee, Akiladevi, Allwin, Andrea, Archana, Ashok, Brita, Casey, Crystal, Dhanalakshmi, Dhyan, Emmanuel, Fatih, Hemaladkshmi, Jair, Janani, Jaya Balaji, Jayshee, Jeeva, Joe, Karnit, Katja, Katja, Katrin, Klaus, Kotomi, Kristian, Kyle, Lakshmi, Liam, Linda, Lokeshwari, Marcello, Marie, Marina, Mayuko, Nadine, Naveed, Nivethini, Pablo, Pavithra, Philip, Pradyumn, Priya, Quetzal, Ricky, Rostin, Saba, Sahil, Satish, Shiva, Shyam, Sonali, Spanda, Sreedevi, Stefan, Stephanie, Sudiipa, Sumithra, Thomas, Tom, Uelfide, Uma Devi, Vannessa, Vera, Vijaya Rani, Julien, Monchi.
